Egy rendelő váróterme zárás után: a padló fényes, a pult tiszta, a mosdóban friss illat. Másnap reggel mégis felmerülhet egy kérdés, amire a csillogás nem ad választ: mivel, mikor és mennyi ideig kezelték a kilincset, a pultot és a csaptelepet? Egy felület lehet tisztának látszó, és mégsem fertőtlen.
A két fogalmat gyakran összemossák, pedig más a céljuk, más a módszerük, és más az, amit utána fel lehet mutatni. Egy hatósági vagy belső ellenőrzés ezt a különbséget azonnal észreveszi.
Takarítás: a szennyeződés eltávolítása
A takarítás célja a látható és nem látható szennyeződés eltávolítása: por, zsír, foltok, lerakódások. Ez minden további lépés alapja, mert szennyezett felületen a fertőtlenítőszer sem tud megfelelően hatni: a szennyeződés réteget képez a szer és a felület között. Ezért a sorrend nem cserélhető fel: előbb takarítunk, utána fertőtlenítünk. Hogy egy rendszeres takarítástól mit lehet joggal elvárni, arról külön írtunk.
Fertőtlenítés: a kórokozók számának csökkentése
A fertőtlenítés a felületen lévő kórokozók számát csökkenti, engedélyezett hatóanyaggal, a gyártó által előírt koncentrációban és behatási idővel. A fertőtlenítőszer az Európai Unióban biocid terméknek számít: forgalomba hozatala előtt hatósági engedély kell, a hatóanyagát pedig uniós szinten jóvá kell hagyni. A fertőtlenítés tehát nem erősebb takarítás, hanem külön szakmai munka, saját szabályokkal.
A behatási idő
A behatási idő az az időtartam, ameddig a felületnek a szertől nedvesnek kell maradnia ahhoz, hogy a szer kifejtse a hatását. Ha a szert túl hamar letörlik, vagy a felület idő előtt megszárad, a fertőtlenítés nem éri el a célját, akkor sem, ha a felület tisztának látszik. Ezt az időt a szer címkéje és használati utasítása adja meg, és szerenként, sőt kórokozónként is eltérhet.
Az illat nem bizonyíték
A friss illat, a fényes felület vagy egy erős szag nem fertőtlenítést jelez. Sok tisztítószer illatos, és sok fertőtlenítőszer szinte szagtalan: a felület állapotáról az orr keveset mond. Ugyanígy a flakonon olvasható „fertőtlenítő hatású” felirat sem pótolja a helyes alkalmazást: ha a szer nem marad elég ideig a felületen, a hatás elmarad.
A koncentráció
A hígítás sem ízlés kérdése. A túl híg oldat nem hat megfelelően, a túl tömény pedig feleslegesen terheli a felületet és a helyiségben tartózkodókat. A mérce a gyártó által megadott arány, nem a szag erőssége.
| Takarítás | Fertőtlenítés | |
|---|---|---|
| Cél | A szennyeződés eltávolítása | A kórokozók számának csökkentése |
| Eszköz | Tisztítószer, víz, mechanikai munka | Engedélyezett hatóanyagú fertőtlenítőszer |
| Ami számít | A felület láthatóan tiszta | A koncentráció és a behatási idő betartása |
| Sorrend | Mindig az első lépés | Csak tiszta felületen hatékony |
| Ami igazolja | Szemrevételezés | Dokumentáció: mikor, hol, mivel |
Ahol a takarítás önmagában nem elég
- rendelőkben, egészségügyi és szociális intézményekben
- konyhákon és élelmiszerrel érintkező területeken, a hely saját higiéniai rendjéhez igazodva
- közösségi terekben: várókban, öltözőkben, mosdókban, osztálytermekben
- fertőzés, megbetegedés vagy esemény után, például vízkár után
- megelőzésként a gyakran érintett felületeken: kilincseken, kapcsolókon, korlátokon, pultokon
Hogyan áll össze egy fertőtlenítési protokoll?
- Felmérés: rögzítjük a helyiségeket, a kockázatot és azokat az előírásokat, amelyeknek a helyszínnek meg kell felelnie.
- Protokoll: kiválasztjuk a hatóanyagot és a technológiát, és egyeztetjük, mikor üres a terület.
- Takarítás: a kezelendő felületekről előbb eltávolítjuk a szennyeződést.
- Kezelés: felületfertőtlenítés az érintési pontokon, szükség esetén légtérfertőtlenítés ULV hidegköddel, üres helyiségben, a várakozási idő betartásával.
- Jegyzőkönyv: írásos jegyzőkönyv és a használt szerek biztonsági adatlapja, minden alkalom után.
A vizesblokkok, vagyis a csempe, a fuga, a csaptelep, a WC és a mosdó, külön protokollt kapnak. A konyhák és az élelmiszeres terek a helyszín saját higiéniai rendjéhez igazodnak, a rendelők és a gondozóházak pedig a működésükhöz: rendelési időn kívül, illetve a napirend szerint.
Ami egy ellenőrzésnél számít
Ellenőrzéskor nem az a kérdés, hogy a felület tisztának látszik-e, hanem hogy a fertőtlenítés igazolható-e: milyen hatóanyaggal, mikor és mely felületeken történt. A fertőtlenítés eredménye szabad szemmel nem látható, ezért amit fel lehet mutatni, az a dokumentáció. Minden fertőtlenítésünkről jegyzőkönyv készül, és a használt szerek biztonsági adatlapját is átadjuk. Hogy mit tartalmaz egy ilyen jegyzőkönyv, azt itt mutatjuk be tételesen. Rendszeres igénynél heti vagy havi megelőző kezelésként, keretszerződéssel dolgozunk, eseti igénynél egyetlen alkalomra, egy fertőzés vagy esemény után.
A csillogás a takarítást mutatja. A fertőtlenítést a jegyzőkönyv.
Három kérdés a következő ajánlat előtt
Ha egy szolgáltató fertőtlenítést kínál, három kérdés gyorsan megmutatja, mit kap valójában a megrendelő:
- Milyen szerrel dolgoznak, és átadják-e a biztonsági adatlapját?
- Mennyi a szer behatási ideje, és hogyan biztosítják, hogy a felület addig ne száradjon meg, és senki ne törölje le?
- Mi marad a munka után írásban: dátum, helyszín, kezelt felületek, használt hatóanyag?
Ha ezekre nincs pontos válasz, akkor a megrendelő takarítást kap, csak fertőtlenítés néven.