Fél év múlva valaki megkérdezi: mikor fertőtlenítették utoljára a mosdókat, és mivel? A munkát végző csapat azóta sok más helyszínen dolgozott, a szer flakonja rég kiürült, a felületek pedig semmit sem árulnak el. Ilyenkor egy papír válaszol, vagy éppen a hiánya.
A fertőtlenítés eredménye szabad szemmel nem látható. Egy szakszerű fertőtlenítés értéke ezért nagyrészt abban áll, hogy utólag is igazolható, és ennek eszköze a jegyzőkönyv. Az alábbi tételek nélkül egy jegyzőkönyv nem tölti be a szerepét.
Kinek szól a jegyzőkönyv?
Egy fertőtlenítési jegyzőkönyvnek három olvasója van. A megrendelő, aki egy ellenőrzésen be akarja mutatni, mi történt nála. A helyiség használói, akiknek tudniuk kell, mikor léphetnek be újra, és mivel érintkezett a felület. És a következő alkalom, amelynek ott kell folytatnia, ahol az előző abbahagyta. Ha a jegyzőkönyv mindhárom kérdésre válaszol, jó jegyzőkönyv. Ha csak az elsőre, akkor inkább számla-melléklet, mint szakmai dokumentum.
Az alapadatok
- a fertőtlenítés dátuma és időpontja: kezdés és befejezés
- a helyszín és a kezelt helyiségek pontos megnevezése, nem összevonva („földszint”), hanem helyiségenként
- a kezelt felületek: padló, érintési pontok, szaniterek, munkafelületek, légtér
- a munkát végző munkatárs neve
- az alkalom jellege: rendszeres megelőző kezelés, vagy eseti munka egy fertőzés vagy esemény után
A hatóanyag és a módszer
A jegyzőkönyv szakmai magja az, ami a szerről és az alkalmazásáról szól. Ezek a tételek mutatják meg, hogy a fertőtlenítés nemcsak megtörtént, hanem a szer előírásai szerint történt.
| Tétel | Mit rögzít | Miért fontos |
|---|---|---|
| A szer neve és hatóanyaga | Pontosan melyik termék került fel | Ebből kereshető vissza az adatlap és a szer hatásspektruma |
| Koncentráció és hígítás | Milyen arányban készült az oldat | A túl híg oldat nem éri el a kívánt hatást |
| Behatási idő | Mennyi ideig maradt a szer a felületen | A hatáshoz a szer címkéjén megadott időre van szükség |
| Módszer | Felületi vagy légtérfertőtlenítés | Légtérfertőtlenítés csak üres helyiségben végezhető |
| Újbóli használatba vétel | Mikortól és milyen feltétellel lehet visszatérni | A várakozási idő a helyiség használóit védi |
A behatási idő rögzítése különösen fontos. A szer csak akkor fejti ki a hatását, ha a felület a címkén megadott ideig nedves marad; ha idő előtt megszárad, a szert újra fel kell vinni. A jegyzőkönyvben szereplő idő ezért nem formalitás, hanem annak igazolása, hogy a szer valóban dolgozhatott.
Biztonsági adatlapok
A jegyzőkönyv mellé a felhasznált szerek biztonsági adatlapja is jár. Erre egy ellenőrzésnél éppúgy szükség lehet, mint a munkavédelmi nyilvántartásban, vagy ha valaki érzékenységi reakciót jelez. Az adatlap jellemzően azt is tartalmazza, milyen óvintézkedés kell a szer kezeléséhez, és mi a teendő, ha bőrre vagy szembe kerül, így a megrendelőnek nem a szolgáltatót kell felhívnia, ha kérdés merül fel.
Egy jó jegyzőkönyvből az is megérti, mi történt, aki nem volt jelen.
Mitől lesz használható egy jegyzőkönyv?
A legtöbb gyenge jegyzőkönyv nem hamis, csak általános. Egy olyan bejegyzés, hogy „mosdók fertőtlenítve”, igaz lehet, mégsem válaszol a kérdésekre: melyik mosdó, milyen szerrel, milyen hígításban, mennyi ideig hatott, és ki végezte. A használható jegyzőkönyv ismérvei:
- helyiségenként rögzít, nem épületre összevonva
- konkrét szernevet ad meg, nem csak annyit, hogy „fertőtlenítőszer”
- a hígítást és a behatási időt számmal adja meg
- névvel és dátummal visszakereshető
- olvasható, és olyan nyelven íródott, amelyet a megrendelő is megért
A jó jegyzőkönyv nem hosszú, hanem pontos.
Mit érdemes megnézni átvételkor?
A jegyzőkönyvet a legjobb a munka végén, a helyszínen átvenni, amíg minden kérdés még ott, azonnal tisztázható. Néhány perc elég hozzá:
- Egyezik-e a kezelt helyiségek listája azzal, amit megrendeltek?
- Szerepel-e minden használt szer, és mindegyikhez ott van-e a biztonsági adatlap?
- Meg van-e adva, mikortól használhatók újra a helyiségek, és tudnak-e erről azok, akik ott dolgoznak vagy élnek?
- Van-e rajta dátum, a munkát végző neve, és ha a megrendelő így kéri, az átvevő aláírása?
Az átvett jegyzőkönyvek egy helyen, időrendben tárolva érnek a legtöbbet: ellenőrzéskor így nem keresni kell őket, hanem csak elővenni.
Rendszeres fertőtlenítésnél: az idősor
Egy-egy jegyzőkönyv egy alkalmat igazol. A jegyzőkönyvek sora azt, hogy a protokoll minden alkalommal ugyanúgy lefutott, és ha a hatóanyag, a hígítás vagy a kezelt felületek köre változott, az is ebből látszik. Mi minden alkalom után írásos jegyzőkönyvet adunk a hatóanyag-adatlapokkal együtt, egészségügyi és szociális intézményekben pedig takarítási és fertőtlenítési naplót is vezetünk, amely ellenőrzéskor bemutatható. A takarítás és a fertőtlenítés különbségéről ebben a cikkben írtunk.
Ugyanaz a logika, más munkán
A dokumentált munka nem csak a fertőtlenítés sajátja. A százhalombattai gondozóház építés utáni takarításánál mindkét ütemről 16 oldalas, dátum szerint rendezett, időbélyeges fotódokumentáció készült, és mindkét ütem a két fél által aláírt teljesítési igazolással zárult; a részleteket az esettanulmány mutatja be. Az átadás előtti takarítás dokumentálásáról külön cikkben írtunk. A közös gondolat egyszerű: amit utólag nem lehet megmutatni, arról egy ellenőrzésen nehéz bárkit meggyőzni.